decempeda jelentése
tízlábnyi hosszú földmérő lánc
latin , ‘ua.’: decem ‘tíz’ | pes, pedis ‘láb’
lásd még: decemvir
További hasznos idegen szavak
1
katonai tábornok
vallás katolikus szerzetesrend, lovagrend legfőbb elöljárója
német General ← francia général ‘ua.’ ← középkori latin (dux) generalis ‘általános, legfőbb (vezér)’, lásd még: generális2
A decempeda és még több tízezer szóban és írásban is használt idegen szó jelentése megtalálható a topszótár – idegen szavak szótárában. Az idegen szavak értelmezésében és megértésében további segítséget nyújt, hogy a szótárban egymástól elválasztva, csoportosítva láthatóak az egyes előfordulási témakörök szerinti magyarázatok, jelentések.
kereskedelem hitel
német Kredit ← francia crédit ‘ua.’ ← latin creditum ‘kölcsön, adósság’, tkp. ‘hit, hitel, bizalom’ ← credere, creditum ‘hisz’
lásd még: akkreditál , diszkreditál
kezdetleges, elmaradott, ősi, kezdeti
néprajz a civilizáción kívül élő, természeti (nép)
igénytelen, hevenyészett
éretlen, kiforratlan
tanulatlan, csiszolatlan, modortalan
ostoba, buta
német primitiv ‘ua.’ ← latin primitivus ‘kezdeti’ ← többes szám primitiae ‘kezdet’, lásd még: primícia
nyelvtan állítmányi (szószerkezet)
tudományos latin praedicativus ‘ua.’, lásd még: predikátum
elbizakodott, követelődző
nagyralátó
német prätentiös ← francia prétentieux ‘ua.’, lásd még: pretendál
vallás a stóla neve a görögkeleti egyházban
újg, ‘ua.’ ← görög epitrakhélion ‘nyakbavető’: epi- ‘rajta’ | trakhélosz ‘nyak’
költ rím
átvitt értelemben csattanós válasz, elmés megjegyzés
latin cadentia ‘esés, lejtés’ (a rímes sorvég "ráesik" az előzőre), lásd még: kadencia
történelem tízfőnyi pénzügyi felügyelő testület tagja az ókori Athénban
görög , ‘ua.’, tkp. ‘pénzbeszedő’ ← apodekhomai ‘átvesz, elfogad’: apo- ‘el’ | dekhomai ‘vesz, fogad’
filozófia irányzat, amely a biológiai törvények érvényét az élettelen természetre, ill. a társadalmi jelenségekre is kiterjeszti
német Biologismus ‘ua.’, lásd még: biológia , -izmus
folytatás
latin continuatio ‘ua.’, lásd még: kontinuál
zene nem összeillő, nem egybehangzó
egyet nem értő, az összhangot nélkülöző
geológia a párhuzamos rétegekkel nem azonos formában és mértékben gyűrődött (redő)
középkori latin dysharmonicus ‘ua.’, lásd még: diszharmónia
lényegi, sarkalatos
szervesen hozzá tartozó, elválaszthatatlan
francia integrant ‘ua.’, lásd még: integrál1